ESHU.

Ez a nyugtalan nép a kaland szellemét testesíti meg. Eredetileg Afrikából származnak, most azonban arra járják a Földet, amerre csak akarják. Az ő életformájuk az "ésszel-élet" - nagyra becsülik a vonzerőt, a rugalmasságot, az éles látást és az éles észt. A kereskedelem és a mesemondás nagy erősségük; csillapíthatatlan étvágyuk van az új dalok és történetek iránt, és sok mindent hajlandóak átvészelni, hogy valami újat próbáljanak ki. Itt van a Kith gyenge pontja - az eshukat könnyű becsapni a hiúságukra és a kíváncsiságukra építve. Épp ezért gyakran csak a maguk feje után mennek és ritkán bíznak másokban.

Ezek a vonzó csirkefogók mindennél többre tartják a tapasztalatot; keresett mesemondók, bárdok, kereskedők, akiknek művészete mögött utazások ezrei során összegyűlt bölcsesség rejlik. Bárki, aki egy eshu-nak új történeteket, dalokat tud mondani és erős italt adni, jó barát - legalább addig, amíg a mesék és a pia kitartanak. Más Kithainok csapongónak titulálják az eshu-kat, de ők felismerik, hogy az életet ki kell használni mindenre, amire csak lehet. Ha a többi Tündér az állandóságot kedveli a kaland helyett, hadd tegye. Az ő baja.

A nyílt út veszélyes terep; a bölcs utazó mindig nyitva tartja a szemét és senkiben sem bízik. A legtöbb eshu vándoréletet él - egy-egy ügyes húzással pénzt szerezni becsületes életmódnak számít, bár a legtöbb Boldog inkább a tudományából él, mint az ostobák átejtéséből. Remek mesteremberek lévén, az eshuk mélységesen tisztelik azt, aki még rajtuk is túltesz; az ilyenek gyakran elnyerik a jutalmukat. Ez nem azt jelenti, hogy ez a Kith úgy, ahogy van, nem becsületes (bár a Boldogtalanoknál előfordul...) - de még a legjobbjaik is az ostobák dolgainak tartják a sajnálatot és a lojalitást. Ezzel a hozzáállással nem lopják be magukat a többi Kith szívébe, de az eshu-k megvonják a vállukat és mennek a dolgukra. A túlélés mindig fontosabb, mint a népszerűség!

Egy eshu-nak mindene a méltóság; képes élelem és menedék nélkül elélni, ha azok elfogadása valamiféle büszkeség feladását jelenti. Ha csak lehet, pompás köntösökbe öltöznek és ízléses ékszereket viselnek. Még az eshu Gyermekeknek is csiszolt a modoruk és ügyesen forgó nyelvük van. Akárhová utaznak, megszemlélik a helyi művészeti formákat, és a felfedezéseiket féltékenyen vigyázzák. Nagyon fontos nekik, hogy erős benyomást tudjanak tenni másokra. Az túlélés magában nem elég - az eshu-nak rangja kell legyen!

Ì    Megjelenés.

Bár mindenféle bőrszínű eshu létezik, a legtöbbjüknek sötét bőre van, fekete haja és mély kék vagy fekete szeme. Fae formájukban általában magasak és izmosak, hosszú végtagokkal és nyúlánk testalkattal. Bármilyen divatot is követnek, mindig vonzó és ízléses a megjelenésük, bár szeretik a hosszú sálakat és a selymet. Azt mondják, az idő kezdetét is meg lehet látni, ha a szemükbe néz az ember.

Ì    Látszatok.

- Az eshu Gyermekek figyelmesek és udvariasak, teli kérdésekkel és megfigyelésekkel.

- A Vadócok gyakran teljesen belekavarodnak a saját történeteikbe. Egyesek úgy viselkednek, mint egyiptomi fáraók, afrikai istenségek vagy elképesztően nagy tudású hősök.

- Az eshu Morgók szeretnek egy helyen megtelepedni és ott élni tovább. Ha már letelepedtek, gyakran egész kis udvart szerveznek, melyben mint bárd osztják meg történeteiket a többiekkel.

Ì    Életstílus.

Az eshu-k mindenhol megtalálhatók, de ritkán maradnak ott sokáig. Legtöbbjük riporter, szerencsejátékos, házaló, dilettáns vagy ügyvéd.

Ì    Viszonyulás.

Helyzet

Ì    Jogok.

- Lélek-utak: Az eshu-knak hihetetlen irányérzékük van, gyakran érkeznek épp a megfelelő helyre épp a megfelelő időben. Az az út, amelyet az eshu követ, mindig a lehető legérdekesebb útvonal, még akkor is, ha ez a Tündért és a társait veszélybe sodorja. A történetek mindig megérik a fáradságot! Mindegy, hol is van épp most az eshu, el fog találni, ahová csak akar... előbb-utóbb.

- Előadóművészet: A mesélésben való kiválóságuk miatt az eshu karakterek plusz tapasztalati pontot kapnak minden olyan összejövetelen, amelyen egy jó új történetet tanultak, vagy amelyen valamilyen nagy tettet hajtottak végre - pl. egy sárkány figyelmének elterelése - a mesemondás által. Nem Ronthatnak Előadás és Empátia dobásokat.

Ì    Gyengék.

- Nyugtalanság: Az önbizalom és a kíváncsiság veleszületett eshu vonások; ezek a Kithainok képtelenek ellenállni a kihívásnak, kockázatnak, kalandnak, ha úgy tűnik, lehetséges végigcsinálni és élve kikerülni belőle. Az eshuk nem ostobák - öngyilkos küldetésekbe nem mennek bele -, csak egyszerűen úgy gondolják, a szerencse mellettük áll.

Ì    Idézet.

"Azt akarod, hogy mondjak el neked egy történetet? Nos jó, de az én tapasztalataim nem olcsók. Mid van cserébe?"

Ì    Kinézet.

-Boggan: Csupa munka és semmi szórakozás jó kis pletykákat termel ki. Még mindig inkább magukról pletykáljanak, mint rólunk.

-Nocker: Marcona kovácsok, akik inkább a gépeikkel babrálnak, ahelyett, hogy élveznék az életet.

-Pooka: Szórakoztató társaság, de nagyon modortalan.

-Redcap: Átkozott szörnyetegek mind, és mocskosul kötözködők.

-Satyr: Okos fickók, csak kissé fegyelmezetlenek.

-Sidhe: Álmokból és üvegből épült kastélyokban laknak; még sok kemény lecke vár rájuk.

-Sluagh: Nekik vannak a legérdekesebb történeteik; bár jó kis feladat már csak megtalálni is őket.