WereWolf : Néma Vándorok, Ezüstagyarok, Csillaglátók |
Néma Vándorok, Ezüstagyarok, Csillaglátók
2007.01.23. 19:54
Már az elnevezés is utal a Néma Vándorok életstilusára, csak ha már méltóságteljes kort elértek, sa világ többet nem adhat nekik, megpihennek. Ezüstagyarok ők képviselik a vezető elit réteget a törzsek közt. A Csillaglátók hátat forditottak a világnak, társadalomnak, elvonultan, aszkéta módon éldegélnek-de ha akad valami nyomós okuk kimozdulnak a kényelmes nyugodt rejtekükből.
Néma Vándorok: Bár a Vándorok Egyiptomot tartják az őshazájuknak, rokonvéreik ma zömükben arab születésűek. Ezeket a rigorózusan hagyománytisztelő családokat – leszármazásukat évszázadokra visszamenőleg számon tartják – régtől fogva szoros szálak fűzik az iszlámhoz. Némely kétes hitelű legendák szerint maga a Próféta is közéjük tartozott. Annyi bizonyos, hogy számtalan kalifát és szultánt adtak a nagy szunnita birodalmaknak a militáns síizmustól azonban mindvégig igyekeztek távol maradni, pedig ez az irányzat annak idején éppen Egyiptomban virágzott fel először. A törzs rokonvérei eredetileg nomádok voltak, utóbb azonban letelepedtek, zárkózott, szűk körű kisközösségekbe tömörülve. Ők látnak el minden olyan feladatot, amire a garouk – szüntelen kóborlásaik miatt – nem lennének képesek. A Néma Vándorok eldugott caernjeit például szinte mindenütt szellemek és rokonvérűek őrzik. Csak a legvénebb, legszentebb helyekre szoktak kirendelni egy-egy bölcs, öreg garout, aki belefáradt a hosszas vándorlásba, és a világ egyébként sem tud már neki semmi újat mutatni.
Ezüstagyarok: A törzshöz tartozó rokonvérűek általában vezető pozíciókat töltenek be az emberi társadalomban. Kevés kivétellel mind gazdagok, befolyásosak és tekintélyesek, de nincsenek sokan, és ugyanúgy szenvednek a beltenyészettől meg a vérhígulástól, mint farkasember kuzinjaik. Ilyen belterjes, hanyatló család volt az orosz cári dinasztia is, mely kezdetben sok hírneves garou vezért adott a törzsnek. Később azonban ismételt rokonházasságokkal igyekeztek megóvni a vérvonal tisztaságát, ami épp ellenkező eredménnyel járt: az utolsó nemzedékekben beteges elfajzásokhoz vezetett. Napjainkban néhány Nyugat-Európában élő emigráns képviseli a nagyhercegi ágból, de igazi garou pillanatnyilag nincsen közöttük. Az Ezüstagyarok rokonvérei rendkívül gőgösek múltjukra és hagyományaikra csaknem egyenértékűnek tekintik magukat a más törzsekből származó garoukkal. Ám a lassú téboly átka, mely több mint egy évszázada sújtja nemes kuzinjaikat, őket sem kíméli. Életmódjuk dekadenciába fullad, közösségeik fokozatosan felbomlanak. Nemrégiben néhány orosz rokonvérű kivándorolt az Óvilágból, talán Amerikába, de ezt nem lehet biztosra venni, mert kapcsolatuk a törzzsel nemsokára megszakadt. Sokan úgy vélik, hogy ezek az elveszettek kiszabadultak a beltenyészet szörnyű ciklusából, s bennük és ivadékaikban rejlik az Ezüstagyarok új életre ébredésének záloga.
Csillaglátók: A Csillaglátók közös elhatározással kivonultak nem csupán az emberek, hanem a garouk társadalmából is, következésképp alig maradt kapcsolatuk a hátországukkal. Rokonvéreik főként belső-ázsiaiak, kisebb részben pedig távol-keletiek, és legfeljebb elvétve vannak tudatában az bennük szunnyadó örökségnek. Gyakorlatilag szinte mindannyian elveszetteknek tekinthetők. Az igazi farkasemberekkel csak közvetlen hozzátartozóik – testvéreik, szüleik – érintkeznek úgy-amennyire rendszeresen. A Csillaglátók fölöttébb ritkán éreznek nemi vágyat, s önként vállalt magányukban akkor sincs igazán alkalmuk kiélni. Így hát az újszülött garouk többsége rokonvérű apától-anyától származik, és szinte biztosan elveszett kölyök lesz. Idősebb testvéreik nem fáradoznak a felkutatásukkal akikre nem bukkan rá véletlenségből egy másik törzs, azok jobbára tébolydában vagy a Féreg karmai közt végzik. A rokonvérű közösségek irányítás híján fellazulnak, szétszóródnak, elkeverednek a tisztavérű emberekkel. Vérfissítés híján a lupus-gének ereje nemzedékről nemzedékre gyengül, s végül semmivé enyészik. A Csillaglátók a belső tökéletesedést keresték, amikor bezárkóztak rideg elefántcsonttornyukba. Hogy megtalálták-e, annak csak ők a tudói a törzsüket mindenesetre sikerült a lassú, gyötrelmes agónia lejtőjére vezetniük.
|