BOGGAN.

A dolgos bogganok l�that�lag a munk�jukb�l mer�tik a legnagyobb �r�m�ket. �ltal�ban, ez a Kith az egyszer�, akt�v �letet kedveli, a j� t�rsas�got �s a szil�rd rutinokat. Tal�n a biztons�gr�l �s a k�nyelemr�l alkotott n�h�ny legr�gebbi �lom alkotta meg a jellem�ket; a fae-k k�zt mindenesetre j�l ismert t�k�letes integrit�suk �s a haz�jukhoz f�z�d� er�s �rzelmeik. A boggan, �gy mondj�k, oly �szinte, mint a kosz a kez�n.

Mivel term�szet�kt�l fogva "vid�kiesek", k�nnyen lehetnek kl�nszer�en �sszetart�k �s len�z�k is az idegenekkel szemben. Hab�r gyakran �llnak teljes lelk�kkel valaki m�s szolg�lat�ba, az "�r" k�nnyen megtapasztalhat valami m�st is, ha parancsolgatni pr�b�l ezeknek a b�szke fick�knak. A boggan val�j�ban mindig mag�t tartja a helyzet ur�nak; azzal, hogy seg�t a r�szorul�knak, mag�t a saj�t k�teless�gei f�l� emeli. Ezek a Kithainok gyakran aszerint m�rik a megbecs�l�st, hogy ki h�ny r�szorul�n seg�tett.

A titkok, amiket a bogganok ennek sor�n "�sszeszednek", az � jogos j�rand�s�guk. A pletyka k�zt�k nem gyenges�g - egyfajta m�v�szet. Egy�b, kev�sb� tiszteletrem�lt� T�nd�rek gyakran Boldogtalan bogganokat keresnek fel, hogy a c�lpontjaikat vagy riv�lisaikat, hogy �gy mondjuk, bes�rozz�k. Ismerve a Kith eredend� becs�letess�g�t, az ilyen pletyk�k ritk�n t�vednek.

A bogganok specialit�sa a k�zm�vess�g; k�l�n�sen az asztalosaik, tak�csaik �s b�rm�veseik a h�resek. Ez a n�p csak a "k�tkezi munk�t" tartja becs�letes munk�nak, �s ezt az etik�t k�vetik a K�pr�zat-gy�jt�sben �s a var�zsl�sban is. Gyakran meg�rintik vagy meg is �zlelik azt, amivel dolgoznak - m�s jelenl�v�k sz�m�ra tal�n zavar� szok�s! Sokuk egyenesen �lland�an k�rbeszimatolja a k�rnyez� dolgokat, hogy megfelel�en "�rezze" �ket.

A bogganok legal�bb olyan kem�nyen dolgoznak, mint a nockerek - tal�n m�g kem�nyebben is. Tudunk olyanokr�l, akik hal�lra dolgozt�k magukat, hogy t�k�letesen csin�ljanak meg egy munk�t. Nagyon b�szk�k a munk�jukra - egy boggan munk�ja �rt�k�nek k�ts�gbe von�sa biztos m�dszer, hogy az �rj�ng�sig felingerelj�k. Ha m�rgesek, ezek a sz�v�s T�nd�rek �rdekes hajlamot mutatnak a k�z�ns�gess�gre. B�r az elm�lt id�ben nem tudunk olyan Vad�cr�l, aki kiprovok�lta volna, hogy egy boggan darabokra szedje, n�h�nyan m�g mindig k�s�rleteznek vele. Hab�r a Boldogtalan bogganok a legh�rhedtebbek a v�rm�rs�klet�kr�l, az �rtelmes faerie-k j�l teszik, ha elker�lik ak�r a legtiszt�bb Boldog boggan felideges�t�s�t is.

A bogganok alapvet�en otthon�l�k; lehet ez a saj�t otthona vagy a j�tev�j��. Erre azonban a legjobb k�pess�ge szerint fog gondot viselni. Apr� jav�t�sokat �s m�s kis munk�kat kell elv�gezni, am�g a h�ztulajdonos ig�nyt tart a tiszteletre. Ha a k�rd�ses otthon a boggan saj�tja, olyan k�nyelmess� teszi, a-milyenn� csak tudja. Ezek az otthonok jellegzetesen falusiak, b�r n�h�ny boggan jobban kedveli a v�rost.

A Boldog bogganok er�s �rzelmekkel viseltetnek az elesettek ir�nt �s seg�tik �ket saj�t j�s�gukb�l ered�en. A Boldogtalanok a szolg�latot csereeszk�znek �s az elhat�rol�d�s egyik t�pus�nak tartj�k. M�g a Boldogtalan bogganok is �gy tal�lj�k, vonz�dnak a val�ban r�szorul�khoz. A bogganok nemes szolg�latr�l sz�l� filoz�fi�ja dics�s�gnek tartja seg�teni olyanokon (k�l�n�sen embereken), akiknek egy kis id�re van sz�ks�g�k, hogy talpra tudjanak �llni. Az olyanokat azonban, akik a boggan munk�j�n �l�sk�dn�nek, gyorsan fak�pn�l hagyja.

Az ad�ss�g fogalma fontos, ha bogganokkal van dolgunk; noha az �nk�ntes szolg�latot tartj�k a legnagyobb becs�letnek, a legt�bbj�k sz�vesebben meghalna, mint hogy tartozzon b�rki m�snak. �pp ez�rt, gyakran mindenfajta fizets�get a szolg�latuk�rt �s egyenesen felh�borodnak az aj�nlaton. Ez a "ad�ss�gt�l" val� f�lelem nem engedi ezeknek a Kithainoknak, hogy szoros kapcsolatokat �p�tsenek ki; b�r vid�man dolgoznak m�sokkal, a bogganok ritk�n fogadnak b�rmilyen esk�t.

a    Megjelen�s.

A bogganok alacsonyak, s�r�, pehely-szer� hajjal �s elh�z�si hajlammal. Gyakran van apr� szem�k, �s ez a nagy orrukat csak kiemeli. A kezeik nagyok �s cserzettek, mozg�kony ujjakkal �s nagy g�cs�rt�kkel. Gyakran dupla szem�ld�k�k van: k�t sz�rcsom� a szem�k felett. A b�r�k s�t�t sz�n�; a korral egyre s�t�tebb �s r�ncosabb lesz. A T�nd�rek m�rc�ivel m�rve a bogganok �lt�z�ke rendk�v�l egyszer�.

a    L�tszatok.

- A Gyermekek a megt�veszt�sek fel� hajlanak, f�leg a Szemf�nyveszt�st haszn�lva �s m�s, szem-k�z �sszehangol�st ig�nyl� mesters�geket. M�g a fiatal bogganok is szeretik, ha a maguk eszk�zeivel dolgozhatnak; a legt�bben m�g a Kifejl�d�s el�tt megsz�knek otthonr�l.

- A Vad�c bogganok elindulnak kalandokat keresni, probl�m�kat megoldani - vagy �pp alkotni.

- A Morg�k �ltal�ban letelepednek egy saj�t kis otthonban, ahol sok mindennel elfoglalhatj�k magukat. Sokan egy-egy nemes tan�csad�jak�nt vagy T�nd�r (vagy haland�) m�v�szek Mentorak�nt dolgozik tov�bb.

a    �letst�lus.

A bogganok kedvelik a k�nyelmes vid�ki vagy v�rosi otthonokat. �ltal�ban olyan munk�kat v�geznek, mint az �p�tkez�s vagy seg�ts�gny�jt�s v�szhelyzet eset�n.

a    Viszonyul�s.

Sz�n�sz

a    Jogok.

- Mesters�g: A bogganok gyors �s kiv�l� mesteremberek; ha nem zavarj�k �ket, k�pesek b�rmely egyszer� fizikai munk�t ig�nyl� feladatot kevesebb, mint harmadannyi id� alatt elv�gezni, mint amennyi alatt azt egy egyszer� haland� elv�gezn�. A munk�ra val� term�szetes hajlamuk miatt semmilyen Mesters�gek-dob�st nem Ronthatnak.

- Szoci�lis Kapcsolatok: A bogganok sz�m�ra a t�rsadalom nem m�s, mint egy �jabb fajta nyersanyag; ez az intu�ci� k�pess� teszi �ket, hogy �szlelj�k egy adott szitu�ci� ir�nyad� �s ir�ny�t� szem�lyis�geit. Egy sikeres �szlel�s + Emp�tia (vagy Csal�s) dob�s betekint�st ny�jt a boggan karakternek a szitu�ci� szoci�lis kapcsolataiba. Az ilyen dob�s neh�zs�ge a csoport nagys�g�n �s �sszetetts�g�n m�lik - 5-t�l (apr� utaz� t�rsas�g) 10-ig (intrik�kkal teli kir�lyi b�l) terjedhet.

a    Gyeng�k.

- A Sz�ks�gben L�v�k H�v�sa: M�g a Boldogtalan bogganok is k�ptelenek elviselni a k�ts�gbeesett l�nyek l�tv�ny�t; ha olyasvalakivel tal�lkozik, akinek val�ban seg�ts�gre van sz�ks�ge, a boggan karakternek Akarater�-dob�st kell v�grehajtania, hogy elker�lje a b�rmi m�don val� seg�ts�gny�jt�st.

a    Id�zet.

"Oh, nem kell megk�sz�nni. Ez is benne van a napi munk�ban...(He he he...j� kis m�ka volt!)"

a    Kin�zet.

-Eshu: Ravasz csavarg�k, akik kiforgatn�nak az utols� fill�redb�l is.

-Nocker: J� mesteremberek, akik mindent kiss� t�l komolyan vesznek.

-Pooka: Vadak �s felel�tlenek; semmi gondjuk a vil�gon.

-Redcap: Azt mondj�k, a sapk�jukat m�r nem �ztatj�k v�rben; de az�rt sose lehet�nk el�g biztosak. M�g a Boldogokat is j� elker�lni.

-Satyr: Romlottak �s k�js�v�rok. Ezek a marh�k nem t�r�dnek semmivel az �llati �szt�neiken k�v�l.

-Sidhe: B�r a legt�bben f�lre�rtik �ket, �k teljesen �szint�n hiszik, hogy �k a mi megv�lt�ink, hogy visszat�rtek elvezetni a szeg�ny k�zembereket az �j Tavaszba. Ann�l rosszabb nekik.

-Sluagh: S�t�t �s titokzatos l�nyek. Sok mindent tudnak, amit nem mondanak el.