Már sötét volt a horizont, A nap alig látszott, Betakarta az éj leple Korondor várost.
Mindenki nyugovóra tért, A város csendes volt, A sötétség uralkodik, Minden élő halott.
Egy hely mégis van, Mely még ekkor is zenél, A fogadó, mely éjjel-nappal, Folyamatosan él.
Hallik a zene, a fogadós Is táncra perdül örömében, Mindenki mulat, nem búsulnak, Fáradnak a tánc hevében.
Hegedű szól, a távolban Farkasok dala kél, Ordítanak, de nem nyomják el A fogadó még így is él.
Hiáb minden. Hadd tudja meg Mindenki ki e tájon él, Hogyan mulat Korondor Hogyan mulat a jónép.
Lassan pirkad. Mindenki Hazaindul ez éjszaka után, Fáradtan, de büszkén Áll mindenki a lábán.
Reggel van. Ébred a város, Megjelennek az első napsugarak, Mindenki kel, csak azok alszanak, Akik éjjel még mulattak. |