Meleg papucsomban, teval kezemben
Nztem a tli tjat a kzelemben.
Kortyoltam tembl, s hirtelen ltom,
Replt egy madr a fehr hatron.
Leszllt egy fra, klykeit etette.
Rjttem, sosem lehet melegben,
most is csak fzik odakinn,
Legfeljebb klykei melegtik, hisz
Neki otthona nincs.
Csak egy kis, szraz fszekben lakik,
Mg a tbbiek replnek dlig,
Meleg van ott, s nem mint itt, hideg.
A kismadrka, most ltom, merev.
Lepottyan a hba, klykei siratjk,
Elsiratjk a szegny madrkt.
Elsiratjk szegnyek, a kedves dolgos anyt,
Nem maradt nekik semmi mostmr, csak a vad vilg. |