Druida [harcos f�kaszt] (Kasztok)

  Blake Da Lake

A druid�kr�l m�r sokan hallottak. �k az erd�k igazi v�ndorai �s egyben urai is. A druid�k nagyon k�l�n�sek, �s val�di hatalmukr�l val�j�ban csak rendk�v�l sz�k r�teg tud. Az erd�t j�r� kalandoz�k, �s a fav�g�k sokszor mes�ltek m�r t�rt�neteket megsz�llt �llatokr�l, k�l�n�s szertart�sok zajair�l, �s egy�b furcsa esem�nyekr�l. Term�szetesen a tud�sokat is el kezdte �rdekelni a druid�kr�l sz�l� t�rt�netek, �s az esem�nyek ut�n j�rtak, annak rem�ny�ben, hogy kider�tik val�j�ban kik �k. A kutat�sok v�geredm�ny��l nem tudtak meg r�luk t�l sokat (�s val�sz�n�leg nem is fognak), de hasznos dolgokat der�tettek ki r�luk. Eredet�ket nem tudt�k megfejteni, k�l�n�s var�zshatalmuk gy�ker�r�l sem tudtak meg semmit, mert ehhez hasonl� eg�sz Yneven csak r�juk jellemz� (legink�bb a papi m�gi�ra eml�keztet, annak ellen�re hogy nincs isten�k). Amit viszont megtudtak, hogy egy-egy helyi erd�nek �k a v�d�szentjei, �s ter�let�ket ritk�n hagyj�k el. Az erdej�k k�osz�t, k�nyes egyens�ly�t �s �ratlan szab�lyait pr�b�lj�k meg minden jelen val� eszk�zzel megv�deni, lehet�leg er�szak alkalmaz�sa n�lk�l. Vall�sukra csak a term�szet im�data jellemz�, semmilyen civiliz�lt vagy nom�d istent nem im�dnak (tulajdonk�ppen ez�rt sem lehet tudni eredet�kr�l). Ezen k�v�l kider�tett�k, hogy a druid�k var�zshatalmuk ellen�re el�g j�l harcolnak. Valamint a druid�k a t�rsadalom minden megnyilv�nul�s�t elvetik, a v�rosokat nagy �vben pr�b�lj�k elker�lni, �s a civiliz�ci� n�lk�l�zhetetlen elemeit is feleslegesnek tartj�k. Val�sz�n�leg druid�k mindig is jelen lesznek Ynev szerte, mert meg tudj�k v�deni magukat a civiliz�ci� vesz�lyeit�l, �s mert �gy l�tszik, akadnak jelentkez�k a mag�nyos remet�khez, hogy kitanulj�k a kaszt minden l�nyeges elem�t a term�szet szolg�lat�ban.

Er�

3k6 (2x)

�ll�k�pess�g

3k6 (2x)

Gyorsas�g

2k6+6

�gyess�g

k10+8

Eg�szs�g

2k6+6

Sz�ps�g

3k6

Intelligencia

2k6+6

Akarater�

2k6+6

Asztr�l

2k6+6

Jellem: �let-K�osz vagy K�osz-�let annak f�ggv�ny�ben, hogy a term�szet szeretet�t vagy a t�rsadalmak ut�lat�t r�szes�tik el�nyben.

Fejl�d�s: A druid�k a t�zvar�zsl�k t�bl�zata szerint l�pnek szinteket.

J�tszhat� fajok: Ember vagy f�lelf, nagyritk�n elfek is lehetnek, esetleg egy�b emberszer�ek a KM enged�ly�vel.

HARC�RT�KEK

A druid�k j� harcosok a var�zshaszn�l�k k�z�tt. Ezt az erd� nemritk�n mostoha k�r�lm�nyei megk�vetelik t�l�k. K� alapjuk 10, T� alapjuk 17, V� alapjuk 70, C� alapjuk 5. Szintenk�nt 8 HM-et kapnak, amib�l 2-t, 2-t k�telesek a V�-re ill. T�-re ford�tani, a t�bbivel szabadon rendelkeznek. (�jakat csak a vad�szathoz szoktak haszn�lni, semmik�ppen nem jellemz� r�juk az ellens�g t�volr�l val� semleges�t�se). A harchoz a k�vetkez� gondolatmenet tartozik hozz�juk: el�sz�r mindenk�ppen megpr�b�lj�k elker�lni a konfliktust, ha nem siker�l, akkor fegyverhez ny�lnak, �s ha ez sem el�g, akkor bevetik m�lyebben gy�kerez� var�zshatalmukat is. Ez a filoz�fia passz�v szem�lyis�g�kb�l ered, ugyanis emberekkel nem nagyon szeretnek �rintkezni, �s val�di szem�lyis�g�ket, �s hatalmukat sem fedik fel, ha nem sz�ks�ges.

�LETER� �S F�JDALOMT�R�S

A druid�k �leter�sebbek a t�bbi var�zshaszn�l�n�l, �letk�r�lm�nyeik miatt. Ugyan�gy jobban t�rik a f�jdalmat is. �gy �p alapjuk 5 �s Fp alapjuk 6, amihez szintenk�nt k6+2 Fp j�rul.

K�PZETTS�GEK

A druid�k nagyon sok k�pzetts�get megkapnak el�re, �s k�s�bb is, ez�rt m�s k�pzetts�gek elsaj�t�t�s�ra nincs sok idej�k, ezekkel kell rendelkezni�k legt�bbsz�r. Felvenni legt�bbsz�r harci k�pzetts�geket szoktak (amik a jellem�kh�z illik). Vil�gi k�pzetts�geket nem saj�t�tanak el, ha m�gis, arra dupla KP-t kell �ldozniuk (kiv�ve amiket megkapnak els� szinten). Alvil�gi k�pzetts�geket semmik�ppen nem tanulnak ki, �s egyes tudom�nyos k�pzetts�geket sem tanulhatnak, jellem�kb�l ad�d�an (a k�pzetts�gek tanul�s�val kapcsolatban �rdemes a KM- mel egyeztetni!). Az el�bbiek miatt KP alapjuk 2, amihez szintenk�nt tov�bbi 5 j�rul.

1. szinten az al�bbi k�pzetts�geket kapja meg:

4 fegyverhaszn�lat (bot, d�rda, r�vid �j, t�r)

Af

1 fegyver dob�sa (d�rda)

Af

Id�j�sl�s

Af

Herbalizmus

Af

Pszi

Mf

Idom�t�s

Af

Nyomolvas�s/elt�ntet�s

Af

Erd�j�r�s

Mf

Vad�szat/hal�szat

Mf

Lovagl�s

Af

�sz�s

Af

Hangut�nz�s

Af

Csapda�ll�t�s

Af

Fut�s

Af

Emberismeret

Af

�llatismeret

Af

M�sz�s

20%

Es�s

30%

Ugr�s

25%

Rejt�zk�d�s

20%

Csapdafelfedez�s

30%

A druida sz�zal�kos k�pzetts�geire minden szinten kap 30%-ot, amit szabadon eloszthat 5 sz�zal�kos k�pzetts�ge k�z�tt, azzal a megk�t�ssel, hogy 15%-n�l t�bbet egyikre sem k�lthet.

A tov�bbi szinteken a k�vetkez� k�pzetts�geket kapja meg:

2.

Idom�t�s

Mf

2.

�llatismeret

Mf

3.

Lovagl�s

Mf

4.

Id�j�sl�s

Mf

4.

�sz�s

Mf

5.

Hangut�nz�s

Mf

6.

Fegyverhaszn�lat (bot)

Mf

6.

Sebgy�gy�t�s

Af

7.

Herbalizmus

Mf

8.

Nyomolvas�s/elt�ntet�s

Mf

8.

Csapda�ll�t�s

Mf

9.

Fut�s

Mf

K�L�NLEGES K�PESS�GEK

A druid�k az �llatokkal nagyon j� kapcsolatot tartanak fenn, �s egy �llat b�rmikor meg�rzi, ha druida van a k�zel�ben. Ebben az esetben semmik�ppen nem zavarja �t. Vad�llatok eset�n, vagy ha valamilyen okb�l az �llatok megkerg�lnek, minden szinten 10% es�lye van a druid�nak arra, hogy azok nem �llnak az �tj�ba. Valamint ha a druida �letvesz�lyben van, �s olyan helyen ahol �llatok el�fordulnak, akkor bevethetik az �llati ord�t�s k�pess�g�ket, amire szintenk�nt 15% es�ly�k van, hogy k3 er�s vad�llat megseg�tik a druid�t. Ezt a k�pess�g�ket naponta legfeljebb egyszer haszn�lhatj�k, haszn�lat�hoz nem sz�ks�ges semmi, �s a vad�llatok k3 k�r alatt �rnek a sz�nhelyre. A k�pess�g�ket v�rosban is haszn�lhatj�k a KM �ltal meg�t�lt levon�sokkal, �s ilyenkor az �llatok meg�rkez�se k6 k�r. Ezen k�v�l a k�pess�g a haszn�latakor a druida ellenfelei a harc r�m�lettel m�dos�t�ival harcolnak 10 k�rig.

A druid�k szintenk�nt 8 Mp-ot kapnak, ebb�l var�zsolhatj�k az al�bbiakat (�rint�st sz�ks�glel� var�zslatokn�l a bal kez�k kell):

- �sszes (kis �s nagy ark�num) Term�szet �s �let szf�r�ba tartoz� papi var�zslat

- A boszork�nymesteri m�gi�nak a term�szeti m�gia fejezet�t

- Egyedi druida m�gia:

�LLATALAKOKK� V�LTOZ�S

kis eml�s�k: 16 Mp, 10E, var�zsl�s ideje 3 k�r, id�tartam: 1 �ra (8 Mp-�rt 2 �ra, �s �gy tov�bb.)

nagy eml�s�k (n�v�nyev�k): 24 Mp, 10E, var�zsl�s ideje 4 k�r, id�t. 1 �ra (8 Mp-�rt dupl�ja)

Farkasalak: 40 Mp, 20E, var�zsl�s ideje 5 k�r, id�t. 1 �ra (16 Mp-�rt dupl�ja)

Tigrisalak: 62 Mp, 30E, v. i. 7 k�r, id�t. 1 �ra (16 Mp-�rt dupl�ja)

Medvealak: 80 Mp, 50E, v. i. 10 k�r, id�t. 1 �ra (16 Mp-�rt dupl�ja)

Az �tv�ltoz�sok mindenk�ppen HM m�dos�t�kat eredm�nyeznek a druid�nak, �s egy�b fizikai el�ny�ket (l�sd

besti�rium v. KM). Fegyvereit �s felszerel�seit �llatalakban nem haszn�lhatja, de var�zsolni ebben az �llapotban is tud (teh�t ment�lis k�pess�gei nem v�ltoznak). Besz�lni nem tud �llatalakban, ehhez mag�n kell alkalmazni az �llatok besz�ltet�se c�m� var�zslatot. Az �llatalakban a druida mindig is egy sz�p p�ld�nya az adott fajnak, �s a fajt�rsakban ez tiszteletet teremt, ami �ltal seg�ts�g�l h�vhat bel�l�k k3 egyedet (term�szetesen jelen kell lenni�k egyedeknek ehhez, amit a KM d�nt el).

A KM feladata eld�nteni a kis �s nagy eml�s�k k�z�tti k�l�nbs�get. A var�zsl�s k�zben a druida m�lyen koncentr�l. Ha a druid�t var�zsl�s k�zben megzavarj�k, a koncentr�ci� elveszlik, �s a Mp-ok elvesznek. A druida a var�zslat id�tartama alatt visszav�ltozhat, de ilyenkor az �sszes Mp elv�sz, viszont ha tal�lkozott �llati seg�t�kkel, azok vele maradnak a var�zslat id�tartam�nak v�g�ig.

�LLATOK BESZ�LTET�SE

15 + 4 Mp/�llat, v. i. 3 szegmens, 5E, id�tartam 1 perc (+4 Mp-�rt +1 perc, 8-�rt +1 �ra, stb.)

A var�zslat k�tf�lek�ppen alkalmazhat�: egy engedelmess�g - �llatok var�zslat el�sz�r, �s ut�na maga a besz�ltet�s, vagy ha a druida �llatalakban van, �s mag�ra akarja alkalmazni, akkor csak a 4 Mp-ot kell r��ldoznia ahhoz, hogy besz�ljen. A hang, amin az �llat megsz�lal mindig az alkalmaz� druid�� lesz.

A druid�k Mp-jukat egyf�lek�ppen nyerhetik vissza: a term�szetb�l vonj�k ki a felhalmoz�dott var�zsenergi�t. A visszanyer�st csak nappali tiszta id�ben vagy holdvil�gos �jszaka tudj�k v�grehajtani. Ehhez el�sz�r m�ly transz�llapotot kell el�rni�k (10 k�r �s 5 pszi p.). Ek�zben folyamatosan k�nt�lnak egy ismeretlen nyelv� sz�veget. Ezut�n k�r�l�tt�k lev� 20m sugar� k�rben kell lennie minden �l�l�nynek, amib�l kinyerik az energi�t. K�r�nk�nt 8 Mp-ot tudnak visszanyerni, �s csak ilyen form�ban, teh�t nem nyernek vissza f�l k�r alatt 4 Mp-ot). A k�vetkez� dolgok jelentik az 1x 8 Mp-ot: m�sf�l tucat kiseml�s (kb. 16), 8 nagy eml�s, 4 farkas v. tigris, egy medve, vagy 3 fa. Ezen v. egy�b hasonl� term. t�nyez�k n�lk�l Mp-aikat a transz l�trej�tte ut�n sem tudj�k visszanyerni. Ha Mp-k visszanyer�se k�zben zavarj�k meg a druid�t, akkor annyiszor 8 Mp-ot nyer vissza, ah�ny k�r m�r letelt a transz ut�n. (pl. egy 6. szint� druid�t f�lbeszak�tanak a transz l�trej�tte ut�ni 4. k�rben, akkor az �sszesen 24 Mp-ot tudott visszanyerni a 48-b�l).

EGY�B T�NYEZ�K

Mint tudva lev�, a druid�k els�sorban a term.ben �rzik j�l magukat, ott is els�sorban az erd�kben. Minden erd�ben lev� druid�ra az al�bbi m�dos�t�k �rv�nyesek: +1 asztr�l, +5 K�, +10 V�, +10 T�, +5 C�

Tov�bb� a druid�k a v�rosokt�l idegeneknek �rzik magukat, ez�rt a v�rosokban az al�bbi m�dos�t�k �rv�nyesek r�juk: -1 asztr�l, -5 K�, -10 V�, -10 T�, -5 C�. Nem csoda, hogyha a druid�k a v�rosok parkjai, ligetei fel� mennek, itt nem �rz�kelik annyira rosszul magukat, ez�rt a negat�v m�dos�t�juk itt megsz�nik.

Ezen k�v�l tudva lev�, hogy a druid�k klausztrof�bi�sok, vagyis f�lnek bez�rts�gt�l. H�zakban, kast�lyokban, z�rt helyis�gekben (kiv�ve a barlangokat) a v�rosi negat�v m�dos�t�k dupl�ja �rv�nyesek r�juk (az asztr�lt kiv�ve), �s minden elt�lt�tt �ra ut�n akarater� pr�b�t kell dobniuk. Ha az nem siker�l, m�g eggyel cs�kkenti az asztr�lt �s eggyel az akarater�t, a K�t �s a C�t 2-vel a V�t �s a T�t 5-tel (egyik sem cs�kkenhet 0 al�). Az 5. nem sikeres akarater�pr�ba ut�n m�r nagyon nyugtalanok lesznek, ingerl�kenyek, besz�m�thatatlanok. Ilyenkor mindenk�ppen kifel� t�rekszenek, ak�rmerre van az. Ha ezut�n 1 �r�val sem jutnak ki, akkor a k�bulat m�dos�t�i �rv�nyesek r�juk, ami az eddigi levon�sokhoz hozz�ad�dnak, kiv�ve az asztr�lt, �s az akarater�t (most se cs�kkenhet semmi 0 al�). Ha most sem jutnak ki egy eltelt �ra ut�n, akkor akarater�- �s �ll�k�pess�g pr�b�t kell tenni�k (a levon�sokkal), ami ha siker�l, tov�bbi 1 �r�ig b�rj�k, ha nem, el�julnak. Ugyan�gy minden �r�ban meg kell tenni�k a pr�b�kat, ameddig el nem �julnak, vagy ki nem jutnak (tov�bbi levon�sokat nem kapnak). Ha kijutottak a szabad t�rre, legal�bb annyi �r�t kell elt�lteni�k ahhoz, hogy vissza�lljanak az eredeti �rt�kek (v�rosban a v�rosi �rt�kekig), amennyit benn voltak, �s ha �t �r�n�l t�bbet voltak benn, akkor el�g min. 6 �r�t pihenni�k.

A klausztrof�bi�s �rt�keken a KM finom�that, �letszer�bb� teheti a bez�rts�g fesz�lyez� gondolat�t, �s a j�t�kos is jobb, ha alkalmazkodik a k�r�lm�nyekhez. Valamint a druid�knak kezd�skor nincs alapt�k�j�k.

A DRUID�K FEGYVERT�RA

Az alap fegyverein k�v�l, ha egy druida kalandoz�sra adn� a fej�t, nem tanul meg nagyon m�s fegyvert haszn�lni, ha m�gis, azok k�nny� �s gyors fegyverek (legink�bb kardok). A neh�z fegyvereket messze elker�lik.