A druida

A "feh�r var�zsl�", aki kev�sb� kedveli a csod�kat, mint a term�szetet, melynek szeml�l�sekor csod�san m�k�d� er�ket fedez fel ott, ahol m�sok csak ismer�s dolgokat, illetve "hirtelen leh�lt leveg�t", "enyhe rosszull�tet", avagy "csak egy kicsit megsz�d�ltem" �rz�st fedeznek fel.
Sz�m�ra az er�k m�k�d�se nem Egyetlenben �sszpontosul, hanem a vil�gegyetemben folyamatosan v�ltozva, mindent �that.
Osztja a r�gi b�lcsek azon hit�t, miszerint m�gikus er�k lakoznak a l�that� �s l�thatatlan vil�gokban; er�k, melyek "j�ra �s rosszra" egyar�nt felhaszn�lhat�k.
Nem �dv�z�t�, aki m�sokat kegyesen megv�lt azok k�zrem�k�d�se n�lk�l, hanem olyan vezet�, aki megmutatja ugyan az utat, de semmit nem tehet annak �rdek�ben, hogy az �tbaigaz�tott azon is j�rjon. Megtapasztalta, hogy a j�s�g tart�s uralma a vil�gon lehetetlen, ez�rt csak egyes szem�lyek k�pesek ezt az utat j�rni.
A druida teh�t ember, aki �pp�gy ki van t�ve betegs�geknek, �reged�snek, mint b�rki m�s, s kinek �lete a hal�llal v�get �r. K�l�nb�zik a t�bbiekt�l azonban abban, hogy olyan egy�ni k�pess�geket bontakoztathatott ki �nmag�ban, melyek m�sokb�l hi�nyoznak.
Az �si druid�k k�z�ss�g�k szellemi vezet�i voltak, a pr�f�t�k el�fut�rai. R�mutattak az egy�n �rt�keire, aki tud�s�t saj�t szelleme erej�b�l szerezte meg valamely tan�t� ir�ny�t�s�val, s aki k�s�bb seg�ts�g n�lk�l, �rtelme �s tud�sa hatalm�val nagy dolgokat tudott v�grehajtani.

A druida hiedelemvil�ga maga a Term�szet. E hitet nevezz�k egyszer�en term�szetvall�snak (naturalizmus). Nem t�teles vall�s, nincs alap�t�ja, s nincsenek �ltal�nosan kidolgozott �s lefektetett hitelvei. Mindenek l�trehoz�ja a Nap �s a F�k, ezek hozz�k l�tre a term�szeti Er�ket. (Mai megk�zel�t�sben: azt mindenki tudja, hogy a Nap n�lk�l nem lenne �let a F�ld�n, de az eg�sz F�ldi �let a legnagyobb m�rt�kben a fotoszint�zist�l f�gg. E n�lk�l nem lenne oxig�n az atmoszf�r�ban, �s ezzel egy�tt nem lenne lehets�ges az �llatok �s az ember �lete sem. A mai szint� szabadd� v�lt �s felgy�lt oxig�n�llom�ny m�g f�k�nt a karbon-kori f�kt�l sz�rmazik. De a tudom�nyon t�l sokkal t�bbr�l van itt sz�.) Ezekben az er�kben old�dnak fel a halottak lelkei is. A Term�szet „igazgat�ja” a F�ldanya. Tisztelj�k m�g a hegyek, foly�k szellemeit is.

Az �nnepek az �vfordul�k, a nap�jegyenl�s�gek �s a holdf�zisok k�r� szervez�dnek.

Nagy �rt�ke van szem�kben a csal�dnak, �s a gyermek�ld�snak. A n�k nem csak any�k, hanem egyenl� jogokat �lveznek a f�rfiakkal.
Term�szetes k�rnyezet n�lk�l a st�tusz sem l�tezik (teh�t mindaz, amit�l valaki druid�v� v�lik), teh�t v�rosi k�rnyezetben nem �lnek druid�k. Ahogy a mond�s is tartja: "a Term�szetr�l nem besz�lni kell, hanem �lni benne"

A druid�k egyszerre gy�gy�t�k, papok, �s filoz�fusok, s legink�bb valamilyen term�szetk�zeli foglalkoz�suk van, pl.: k�zm�vesek, vagy tan�t�k, �llatteny�szt�k, erd�szek, vad�r�k stb.

 Min�l sz�lesebb k�r� ismeretekkel rendelkezik egy druida, ann�l ink�bb egyfajta mag�nyba k�nyszer�l. Ugyanis e saj�tos tapasztalatokr�l a m�sfajta szeml�let t�kr�ben, nem nagyon van kivel besz�lgetni. Egyszer� ember nem �rti a gondolatmenetet, (b�r ett�l f�ggetlen�l vannak, akik �gy tesznek, mintha �rten�k). Aki �rti, - legink�bb valamelyik "sorst�rs" - az �ltal�ban nem �r r�, nincs otthon, vagy egy�b �s ehhez hasonl� okok miatt, nem lehet el�rni.

A k�pz�s

A druid�k k�pz�se sokban hasonl�t a k�nai taoista szerzetesek tanulm�nyaihoz. (A hasonl�s�g �ppoly megd�bbent�, mint a g�r�g �s a k�nai orvosl�s egybees�sei. B�r a k�t kult�ra soha nem tal�lkozott egym�ssal, szinte �vre megegyez�en alak�tott�k ki �s r�gz�tett�k azt az elm�leti rendszert, ami majdhogynem hajsz�lra pontosan megegyezik egym�ssal. Ez a g�r�g�kn�l a "N�gy Elem elm�lete" c�men futott, m�g a k�naiakn�l "Nyolcas Szab�ly" n�ven v�lt ismertt�.)
Az �ssze�ll�t�s l�nyege az, hogy a tanul�, az anyagi vil�g adta lehet�s�gekb�l kiindulva ismerje meg a term�szeti er�k hat�s�t, mindek�zben lehet�leg sz�lesk�r� ismereteket szerezzen a m�v�szetek, a gy�gy�t�s, a szertart�sok, illetve a "var�zslatok" ter�let�n. Ez egyr�szt a r�gebbi korok ember�nek elv�r�sa is volt a druid�kkal szemben, m�sfel�l az egym�sra �p�tett tananyag, a gyakorl�t a megfoghat�t�l az elvont dolgok vil�g�ba vezette �t �gy, hogy az illet� nem vesztette el l�ba al�l a talajt.
Jellegzetess�ge, hogy csak egy �br�t kell megjegyezni, de ez mindegyik r�sznek az ismereteit tartalmazza.
A c�l az, hogy egyr�szt a megszerzett ismereteket gyakorlatiasan lehessen alkalmazni bonyolult eszk�z�k n�lk�l, m�sr�szr�l ahhoz, hogy a Hagyom�ny �l� maradjon az sz�ks�ges, hogy a gyakorl� a tananyag elsaj�t�t�sa k�zben, saj�t tapasztalataira t�maszkodva, kialak�tsa egy�ni �letvitel�t.          (by Mira)