A kelta n�p �let�ben nagy jelentõs�ge volt a szarvasnak. �gy tartott�k, a t�nd�rek teremt�nyei, akik k�pesek megmutatni a vil�gok k�z�tti utakat. A feh�r szarvas m�gikus l�nynek sz�m�tott. Sok t�rt�net sz�mol be olyan sz�passzonyokr�l akik szarvass� v�lva menek�ltek a vad�szok elõl, hogy azut�n egy mes�s birodalomba vezess�k azokat. Fionn feles�ge, Sabha akkor v�ltozott szarvass�, mikor �t akart menni az Als� Vil�gba.
A magyar mond�ban is megtal�lhat� a csodaszarvas. Hunort, Magort �s a sz�ztag� csapatot aranyf�nyû koron�j�nak csillog�s�val csalogatta egyre messzebbre, m�g el�rt�k a t�nd�rek tiszt�s�t.
Osszi�n t�rt�net�ben is elõfordul. Oisin (�r Finn) nev�nek jelent�se Kis Szarvas, amit azut�n kapott, hogy anyj�t egy var�zsl� szarvass� v�ltoztatta, s az �gy sz�lte meg fi�t. Oisin fi�nak, Osgarnak a neve pedig szarvasemlõt jelent. Finn orsz�g�nak egy r�sz�t Osraige-nek, azaz Szarvasn�pnek nevezt�k. Egy�b utal�sokat is tal�lhatunk az �llat fontoss�g�ra Donn �s Mongan t�rt�neteiben, akik szarvass� v�ltoztak. A honfoglal� Parthol�nok egyetlen t�l�lõje Tuan Mac Carill volt, aki elõsz�r erdei vademberk�nt, majd szarvasbikak�nt, k�sõbb sask�nt �s lazack�nt �lt. V�g�l �nmagak�nt inkarn�l�dott �s elmes�lte �rorsz�g t�rt�net�t.
Egyik legfontosabb szarvasmot�vum a gall Cernunnos (Carn�n- �r) istenhez kapcsol�dik, akit fej�n szarvasaganccsal �br�zoltak. Õ a vad�szat �s a vad�llatok ura, term�kenys�gisten �s hal�listen volt egy szem�lyben. A modern boszork�nyok szerint- akik az Agancsos Istent, a kelta hagyom�nyban ezen a n�ven tisztelik- az agancs a term�szet k�rforg�s�t, meg�jul�s�t �s a term�kenys�get szimboliz�lja. A s�m�nok �s a kelta papok is szarvasmaszkot hordtak szertart�saikon.
A kelt�k k�r�ben nagy tisztelet �vezte a lovakat, az egyik legfontosabb �llatnak sz�m�tottak. Misztikus jelentõs�ge legink�bb a feh�r l�nak volt, ami fontos szerepet j�tszott a kir�lyv�laszt�sn�l.
A kuty�hoz, a szarvashoz �s n�h�ny mad�rhoz hasonl�an a l� is t�lvil�gra vezetõ �llat, õ sz�ll�tja a halottakat a Holtak Orsz�g�ba.
A walesi Gwynn ap Nudd a t�lvil�gi kir�ly �s a Vad�szat Mestere is fak� lovon j�rta birodalm�t lelkek seregeinek gyûrûj�ben.
Egy m�sik t�rt�netben Abarta, a Tuatha D� Danann n�p istene felaj�nlotta szolg�latait a Fian�nak, a Finn (Fionn) mac Cumhaill vezette seregnek. Hogy a megfelelõ fogadtat�st biztos�tsa, megaj�nd�kozta a harcosokat egy hatalmas sz�rke l�val. A l� szilajul v�dekezett, de v�g�l siker�lt felnyergelni, �m nem volt hajland� elindulni. M�r tizenn�gy harcos �lt a h�t�ra �s m�g mindig nem mozdult. Mikor Abarta felpattant m�g�j�k, olyan gyorsan megiramodott, hogy a tizen�t�dik harcos a fark�ba csimpaszkodva rep�lt ut�na. A l� a t�lvil�gra vitte a harcosokat, Finn �s megmaradt harcosai pedig egy var�zslatos haj�val k�vett�k nyomaikat. Foltor, Finn seg�dje megtal�lta az utat a m�sik vil�ghoz, ahol kiszabad�tott�k Abarta foglyait, õt mag�t pedig egy l� fark�hoz k�t�zve eg�szen �rorsz�gig h�zatt�k b�ntet�sbõl. Miut�n elv�gezt�k amit megk�vetelt a becs�let, a harcosok kib�k�ltek Abart�val.
Az õsi idõkben a l� a harc szimb�luma volt, azt tartott�k r�la, megv�di az embert a d�monok hatalm�t�l. Sokszor p�nzeken is szerepelt.
A gall Epona �s walesi megfelelõje Rhiannon (Riga-Tona) istennõ a lovasok, lov�szok, lovaskaton�k patr�nusa volt, k�pm�sukat l�ist�ll�kban a j�szolra festett�k, hogy v�delmezz�k az �llatokat �s biztos�ts�k a term�kenys�get. A l�istennõt bõs�gszaruval �s kulccsal �br�zolt�k, ami a gazdags�gra �s az ist�ll� õrz�s�re utal.
Az angliai Wiltshire dombj�n egy hatalmas feh�r l� tal�lhat�, de a d�l amerikai Nazca-fenns�k vonalaihoz hasonl�an, ez is csak fel�lrõl l�that� teljes pomp�j�ban. A helyet a Feh�r L� dombj�nak is nevezik.  (by Mira)