Re�lis, j�zan, gyakorlatias - ennek eredm�nyek�nt �ltal�ban �szreveszi �lete kis �s nagy es�lyeit. A lehet�s�geket el�bb rangsorolja, majd terveket sz� bel�l�k, v�g�l az optim�lisn�l meg�llapodik. A jelenb�l indul ki, �s mivel fontos sz�m�ra a biztons�g, a j�v�j�t el�re megtervezi, illetve bebiztos�tja. K�l�nleges tehets�ge van arra, hogy egyszerre vegye �szre valaminek a bels� �s k�ls� adotts�gait, ugyanakkor tiszt�ban van azzal, hogy a val�s�g t�rv�nyszer� akad�lyok t�rs�ge is. Ennek jegy�ben pedig �gy j�rja saj�t �nmegval�s�t�s�nak az �tj�t, hogy k�zben mindig fel�lb�r�lja szem�lyes c�ljait �s akarat�t. Az adott felt�telekhez rugalmasan alkalmazkodik, mik�zben szem el�tt tartja a k�zzelfoghat� t�nyeket.

�nz�s�g�t �s �n�ss�g�t �szt�n�sen leplezi, ugyanakkor sokszor k�sz �nmag�t m�sok "szolg�lat�ba" �ll�tani, azaz mintha mag�val ragadn� a vil�g, az emberek m�lyebb �s szerte�gaz�bb megismer�s�nek az a v�gya, amelyet csak �gy val�s�that meg, ha �n�ss�g�nek falait a gyakorlati helyzetekben t�gl�r�l t�gl�ra lebontja. Az eg�szs�ges �n�rt�kel�ssel rendelkez� Sz�z nem szolga, nem szolgai, hanem hasznos, mert teljesen tiszt�ban van azzal, hogy a t�rsadalomnak nagy sz�ks�ge van az � k�pess�geire �s seg�t�kez�re. A jegy sz�l�ttje �ppen ez�rt mindent megtesz az�rt, hogy bebizony�tsa: szem�lye �s p�ratlan tud�sa n�lk�l�zhetetlen. Ha megb�zz�k egy feladattal, er�s �nuralommal, prec�zen �s hib�tlanul fogja elv�gezni.A k�teless�gtud� Sz�z tudja, hogy az �letben semmi sem �lland�, azaz semmi sem biztos, �gy a realit�s talaj�n megvetve a l�b�t, el�bb szemben�z a gondokkal, analiz�lja azokat, majd megbirk�zik vel�k. Els�sorban az anyag, a term�szet, a f�ldies dolgok �rdeklik, �s ami racion�lisan nem megmagyar�zhat�, azzal nem foglalkozik.

 Az okosan gondolkod� Sz�z sz�m�ra fontos, hogy gazdas�gosan takar�koskodjon az �rz�seivel, eszk�zeivel, erej�vel. Folyamatosan �gyel anyagi javainak �s bels� energi�inak meg�rz�s�re, �m aggodalmas term�szete miatt ezt t�lz�sba viheti. Innen ad�dik a j�v�j�vel �s az eg�szs�g�vel kapcsolatos �sszes szorong�sa: Jaj mi lesz, ha megsz�nik az �ll�som, �s nem lesz mib�l kifizetnem a rezsit, �s j�n a v�grehajt�? �s, ha megbetegszem, netal�n s�lyosan, akkor a kuty�nak sem fogok kelleni, �s akkor v�gem, megsz�nt az �sszes lehet�s�gem! Hogy elker�lje a betegs�get, k�nytelen lesben �llni, ker�li az alkoholt, a nikotint, ugyanakkor �beren figyeli test�nek minden egyes jelz�s�t, ezt oly annyira t�lz�sba viheti, hogy k�pzelt betegg� v�lhat.

�rtelmi-szellemi be�ll�totts�g�, �gy az anyag m�lyebb term�szete �rdekli. �rzi, hogy a materi�lis vil�g rejtelmeket, titkokat hordoz, amelyeket �rtelm�vel szeretne megfejteni. Nem fel�letesen, hanem szisztematikusan gy�jt inform�ci�kat; tudja, hogy az adatokat rendszerbe kell foglalnia ahhoz, hogy olyan d�nt� eredm�nyekre tegyen szert, amelyek �jabb �sszef�gg�sek kutat�s�ra adnak lehet�s�get. �gy nem csoda, hogy a r�szleteket szeret� Sz�z gyakorta vesz r�szt a tudom�nyos �s a rendszerez� munk�kban. Nemcsak az anyagot, hanem az ember viszony�t is kutatja az anyaghoz. A Sz�z a "Gondolkodom, teh�t vagyok!" szeml�letet vallja, �s mindenek keresi az �rtelm�t �s a c�lj�t. Egy nagyobb egys�gben akarja megtal�lni a hely�t, a g�pezet, a t�rsadalom, a munka, a munkafolyamat fogalm�val azonosulni k�pes, �gy tiszt�ban van azzal, hogy a t�rsadalomban mindenkinek megvan a helye.

Er�s becsv�gya ellen�re ritk�n akar vezet� lenni, fontosabb sz�m�ra a nyugalom, nem szereti m�sok felel�ss�g�t is a v�ll�ra venni. �t�rzi a k�rnyezet�hez tartoz� emberekben j�tsz�d� lelki folyamatokat, amelyeket a saj�tj�val �sszevet �s elemez, ugyanakkor sz�ks�ge van arra, hogy a szem�lyes hat�rait �sszer�en megh�zza. Jellemz� r� a tolerancia �s az egy�tt�rz�s, �m tudja, ahhoz, hogy ne haszn�lj�k ki, csak bizonyos korl�tok k�z�tt ny�jthat seg�ts�get. Emberi kapcsolataiban el�sz�r z�rk�zottnak t�nik, csak k�s�bb der�l ki r�la, hogy m�ly �rz�kenys�g lakozik benne. Ig�nyes, sok�ig keresi az igazit, akinek okosnak, intelligensnek, m�veltnek �s j� megjelen�s�nek kell lennie. Egy �leten �t h�s�ges tud lenni, amennyiben t�rsa betartja a mor�lis �s egy�b szab�lyokat. A t�rv�nyeket, a rendeleteket mindig szem el�tt tartja, soha nem h�gja �t azokat. F�l a megb�lyegz�st�l, a k�lvil�g �t�leteit�l �s el��t�leteit�l. Irt�zik a radik�lis v�ltoztat�sokt�l, jobban szereti a kitaposott �sv�nyt, amelyen haladva mindig keresi az �j utat. Ped�ns, szereti, ha minden a hely�n van, rendk�v�l fontos sz�m�ra a bels� �s k�ls� tisztas�g.

Az �les esz� Sz�z, aki kiv�l� megfigyel� is egyben, k�l�nleges tehets�g�t �gy is fogalmazhatn�nk, hogy a mindennapokban is megtal�lja az �let �r�meit �s sz�ps�geit, �s c�ljait a val�di korl�tok figyelembe v�tele mellett cselekv� m�don igyekszik el�rni. Mindent kritikusan �s j�zanul vizsg�l, olyan m�dszereket is k�pes kidolgozni, amelyek seg�ts�g�vel anyagot, p�nzt �s munk�t takar�t meg. Gyeng�je, hogy m�sokkal szemben kritikus, ugyanakkor nem szereti, ha szem�ly�t b�r�lj�k.   (by Mira)