Kiemelked� jellegzetess�ge, hogy mindig az ellent�tek kiegyens�lyoz�s�ra t�rekszik. Intelligens, m�velt, term�szet�n�l fogva az eszm�ket, az ide�kat kutatja, amelyekr�l "olykor" saj�t mag�nak is be kell vallania, hogy a gyakorlati �letben nem m�k�dnek, illetve nem l�teznek. Az a m�ly v�gy hajtja, hogy megtal�lja kieg�sz�t� "p�rj�t", m�s szavakkal: sz�ntelen�l az elveszett egys�get keresi, a szerelemben, az eszm�kben, a tervekben, mindenben �s b�rmiben. Egyik legfontosabb c�lja, hogy meglelje azt a t�rs�t, aki kieg�sz�ti �t, �s kiteljes�t� hat�sa van a kapcsolatukra. Alapeszm�je a forma t�k�letess�ge. A M�rleg megm�r�s, az �rt�kel�s, az �t�let jelk�p�vel azonosul, az � eset�ben a gyakorlatban alkalmazott m�rt�k sokszor az �zl�s k�rd�s�r�l, illetve az eszt�tik�r�l sz�l. �gy v�li, hogy az �rt�kel�s m�rt�kegys�ge ak�rmi lehet, �m meg kell jegyezn�nk, hogy az � vil�g�ban az �rt�kel�s m�rt�kegys�ge, mint fogalom mag�ba kell, hogy foglalja mindazt, amiben �ltal�ban meg tudnak egyezni az emberek. Egy adott dolognak minden oldal�t megvizsg�lja, �m, amikor d�nt�st kell hoznia ez az �szt�n�s szeml�lete gyakran sarokba szor�tja. Az a k�rd�s, hogy biztos, hogy j� d�nt�st hoztam, �s mi van, ha m�gis kimaradt az alternat�v�kb�l valamelyik, eg�szen pontosan fejezi ki hezit�l� jellem�t.

A M�rleg a "Szeret�", aki szereti egyens�lyba hozni az "�n" �s "te" oldal�t, az emberi kapcsolatokra, a harmonikus egy�tt�l�sre teszi a hangs�lyt. Sz�m�ra az "�n" �s "te" olyan kulcsszavak, amelyek sz�vets�ge �ltal a sz� eredeti �rtelemben vett "mi" sz�letik meg. A szubjekt�v tapasztalat felett �ll� gondolkod�sra t�rekszik azzal a c�llal, hogy minden helyzetben igazs�gosan tudjon �t�lni �s cselekedni. Az egyens�ly �s a harm�nia ir�nti v�gya abban seg�ti, hogy elfogadja a m�sikat olyannak, amilyen, ugyanis hajlamos idealiz�lni, vagy �ppen elfedni hib�it. �gy igaz�tja a l�pteit, hogy k�zben tiszt�ban van azzal, hogy az arany k�z�putat megtal�lni nem k�nny� feladat. Sz�m�ra minden egyes ember kincs, �s m�lyr�l �rzi azt az igazs�got, hogy akkor �l val�j�ban, ha folyamatosan n�veli emberi kapcsolatainak a sz�m�t. Tudja, hogy sokfajta ember l�tezik ebben a vil�gban, �s mindenki m�s �s m�s, ugyanakkor keresi a saj�t k�z�ss�g�t. Azzal is tiszt�ban van, hogy az emberi kapcsolatok jelent�s szerepet j�tszanak abban, hogy saj�t szem�lyis�ge tov�bb form�l�djon, illetve, hogy szem�lyis�ge �ltal m�sok tov�bb form�l�djanak a harm�nia szintj�n.

Min�l ink�bb azt l�tja, hogy a k�r�l�tte l�v�k j�l �rzik magukat, ann�l jobban �rzi mag�t, azonban idealista �nje nem kedveli a val�s�g kellemetlen oldalait. Hajlamos arra, hogy elfedje a sz�m�ra nyomaszt�, illetve neh�znek t�n� probl�m�kat, ezzel szemben kapcsolatai ter�n az egy�ttes er�fesz�t�sekben tal�lja meg a hajt�er�t. Karaktere szerint k�nnyed, l�gies, b�jos. Szereti a sz�p t�rgyakat, a sz�p ruh�kat, az elegancia �s a megjelen�s �sszhangj�ra t�rekszik. (A M�rleg-emberek k�z�tt azonban van olyan t�pus, aki st�lus�t n�zve er�teljesen hars�ny, s a felt�n�st keresi.) Konfliktusker�l� term�szete ker�li a veszeked�seket, a vit�kat, �m a kellemetlen helyzetekben k�nytelen bevetni nagyszer� diplom�ciai �rz�k�nek fegyver�t. Simul�kony karaktere �s finoman udvarias term�szete szeretetre m�lt�v� �s k�zkedveltt� teszi. Soha nem akar megb�ntani senkit, ez�rt is k�t k�nnyen kompromisszumot.-�rzelmi �s szerelmi kapcsolataiban els�sorban a der�s l�gk�rre, a k�nnyeds�gre, k�tetlens�gre v�gyik. M�g a harm�ni�n�l is fontosabb sz�m�ra a kiegyens�lyozotts�g �llapota, a l�tszatb�k�vel nem el�gszik meg, el�bb vagy ut�bb leleplezi azt. Fontos sz�m�ra, hogy megtudja, mi a k�rnyezet�nek a v�lem�nye, �s ha d�nt�st kell hoznia, m�sok �rdekeit mindig figyelembe veszi. Akaratereje azonban nem er�s, �gy hi�nyz� akaraterej�t az �rvek �s ellen�rvek m�rlegel�s�vel pr�b�lja egyens�lyozni. Kiemelked� adotts�ga, hogy remek k�zvet�t� �s taktikus. Nem ragaszkodik g�rcs�sen elk�pzel�seihez, meghallgatja m�sok v�lem�ny�t, �s engedi, hogy meggy�zz�k. Ha t�rsas�gban van, el�sz�r naivnak �s bizonytalannak l�tszik, majd �szrev�tlen�l �tveszi az ir�ny�t�st. J�t�k�val k�pes sok mindent felsz�nre hozni a m�sikb�l, �s a fesz�lt l�gk�rt oldott� tenni.

A t�k�letes h�zass�gr�l �br�ndozik, kapcsolat�ban mindig az �sszefon�d�sra t�rekszik, azonban, ha h�zass�ga vakv�g�nyra futott, a szak�t�st igyekszik �gy rendezni, hogy a m�sik f�l �gy �rezze, hogy � akar szak�tani vele. �ntudatos �s �n�rzetesen b�szke, a harcot �rtelmi eszk�z�kkel v�vja meg, a kiegyez�s el�r�se �rdek�ben. A formas�gokat az�rt tartja fontosnak, mert ezekkel �thidalhatja az ellent�teket. �let�ben sokszor l�p el�t�rbe a jog, az igazs�g �s m�sok megbecs�l�se, kiv�l� b�r�, �gyv�d �s jog�sz lehet bel�le. Felt�n� tehets�ge van a sz�ps�g megteremt�s�hez, �rzi a sz�nek cs�ndes �s l�ktet� ritmus�t, valamint kiv�l� ar�ny�rz�ke van. Nagy csod�l�ja a m�v�szeti �gaknak, velesz�letett m�v�szi �rz�k�t k�pes a mindennapi �letben hasznos�tani. Achillesi sarka a d�nt�sk�ptelens�ge �s a m�sokt�l val� f�gg�s�ge, feladata a m�sik ember val�di term�szet�nek elfogad�sa. Ritka saj�toss�ga, hogy objekt�v szeml�let�hez bele�rz� k�pess�g is p�rosul, azonosulni k�pes szerepekkel �s szerepl�kkel. (by Mira)